kor- és kórképek
sose játszottam meg
magam
bár ez volt
megszokott
egy álságos világban
hol kockázatos
nap mint nap
vásárra vinni
saját arcodat
most is azt hurcolom
csak mára megváltozott
többrétegú lett
évgyűrűk sora
gyűrődések csatatere
borítja
szeretnék néha aláásni
alálátni
ott nyugszik-e még
a háborúban is
békésen ártatlan
őszinte gyermek arca
aki nemhogy nem
játszotta
meg
magát
de még csak
nem is játszott eleget
ahogy illett volna
csak állt a kapuban
anyjára s kenyérre várva
mert éhes lehetett
később is
s mindig
hol erre hol arra
többbyire
egy kis szeretetre
szépségre
tudásra
jó szóra
egy egyszerű világra
hol önmaga lehet
megmaradhat annak
a belevetett ember
és nem
csaló lesz
vagy áldozat
