kérvényezni kell az aranydiplománkat az alma materünktől, eljött az ideje: elmúlt 50 év a diplomaosztónk óta...
a gimi érettségi találkozónk pedig kerek 55 éves lesz...
telik az idő, mi vagyunk-e még, akik voltunk? a fő, hogy s ha még vagyunk
nem tudom miért szégyellik az emberek magukon az idő látható rombolását
mikor az időnek kéne inkább szégyenkeznie, mit tett velünk
inkább büszkék lehetnénk, hogy lám kibirtunk ennyi évet... ha nem is nyomtalanul
tulajdonképpen még a nyomokra (a ráncokra , gyűrődésekre) is inkább büszkéknek kéne lennünk
no és a bölcsességünk, amire akárhogy is de mégis csak szert tettünk
vagy mégsem eléggé (?) (mert akkor nem rágódnánk ilyen ostobaságokon mint az idő múlása, hanem nem is törődve vele kihasználnánk, jobban. Amig csak van.