Tisztelt hazudozó a szindarab cime (az új, modernizáló Nádasdy forditás mián)... jópár éve még Kedves hazug volt... nekem ez a cim kedvesebb... s talán - a kettő kontaminációjával- ez lenne a legtalálóbb: Kedves hazudozó... Ne legyünk olyan szigorúak  - egy szóban se - ehhez a két régi, nagy…

többnyire pofonokat kaptam de a nap mindig simogatott meg is vigasztalt köszönöm neki most is s ha már nem ér el akkor is mert éltetett míg lehetett ámen így legyen

irodalmi-pszichológia esemény?egy iró, egy költő, egy pszichiáter az anyaságról beszélnekközülük egynek - a költőnek  - én vagyok az anyjaérintik a saját anyaságukon túl, a saját anyjukhoz való viszonyukat is(ezt főleg kritikusan) - de lányom effelől hallgatlehet, hogy a jelenlétem miatt(?)…

Még jó, hogy (s ha) csak életünk vége felé ábrándulunk ki majd' mindenből. Bár tulajdonképpen előbb is lenne rá épp elég okunk. Csakhogy akkor nem is tudnánk végig élni. Vagy az is lehet hogy a kiábrándulás csak megkönnyiti a véget?