erről-arról-amarról még

erről-arról-amarról még

utoljára

Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
2014. október 28. - gond/ol/a

 

Utoljára
mikor vettem fel tűsarkú cipőt
mikor festettem ki a szemhéjamat
mikor teregettem a szabadban
mikor úsztam át a Marost
mikor ugráltam át a lépcsőfokokat
mikor hánytam cigánykereket
mikor csináltam spárgát, hidat
mikor keringőztem
mikor hegedültem
mikor szavaltam szinpadon
mikor énekeltem telitorokból
mikor köszöntem csókolomot
mikor csókoltam meg valakit
mikor futottam száguldva
mikor teniszeztem korcsolyáztam
mikor mikor mikor
s már soha?
és mielőtt utoljára...
nem is tudtam róla
most se, hogy mikor...
mikor veszek majd
utóljára lélegzetet
előtte azt se tudhatom
utána meg
ki tudja
ki emlékszik
s mire
utolsókra
elsőkre
semmire?

 

24 komment
vers élet elmélkedés

Ajánlott bejegyzések:

A bejegyzés trackback címe:

https://mindentkimondani.blog.hu/api/trackback/id/tr648328810

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

337909 2014.10.28. 15:43:57

...... ..... utoljára. (?) Ki tudja, és aztán nem tudunk már semmit. * Érdekes lehetsz festett szemhéjjal. (Ha tükör előtt kipróbálod, megírod ?)
Válasz erre 

13282 2014.10.28. 16:37:12

mér? már? minek?..egyébként rémlik, hogy kb akkor utoljára, amikor pedig még fiatal tanár voltam, és "példa", sokmindenben utánoztak a tanitványaim (öltözködésben, frizuraviseletben is)...viszont nekik tilos volt (akkor még) a kozmetika, úgyhogy inkább én is lemondtam róla....:) (a cél érdekében, hogy nekik is könnyebb legyen:) Nem "érdekes"eb voltam úgy, hanem a szemem, ami kék, igy jobban kiemelődött...(talán szuggesztivebb is volt úgy a tekintetem, ami a tanitásom hatékonyságát is szolgálhatta (volna)
Válasz erre 

337909 2014.10.28. 18:06:53

aliz2 kedves, profilt váltottam. Artikulálatlanul üvöltök, mert mást nem tehetek. Mert, .... hallgatni nem hallgathatok.
Válasz erre 

13282 2014.10.28. 19:09:01

tüntetsz? hol?
Válasz erre 

337909 2014.10.28. 19:10:25

Koromnál fogva a posztomban.
Válasz erre 

13282 2014.10.28. 19:11:51

láttam én is a borzoló hirt, (amiről irtál) , de nem birtam (akartam) továbbolvasni :( a tüntetést meg hellyel-közzel nézem élőben (közvetitve)
Válasz erre 

337909 2014.10.28. 19:42:48

Tudod, borzongok. Nem fázom, mert a szobában meleg van, kutyasétáltatáshoz pufajka, meleg kis csizma, sapka és kesztyű. Ez más, belső borzongás. Korral járó. Egy idő óta tart. Semmi, korral járó állapot. DDD. Kevés alvás, bebújva a takaró alá, fekvés, hallom a kutyát, a fények bevillannak, fel kéne kelni, írni, ... Lusta vagyok. Oldalra fordulok, kinyúlok a pohárért, iszom. Zsong, zsibog a meleg, el-el alszom. Nem tudok írni, rájöttem, hogy mennyire amatőr vagyok.
Válasz erre 

301782 2014.10.28. 20:04:19

Hogy ki emlékszik ránk? Akiknek fontosak vagyunk/voltunk valamiért. Addig, ameddig ők élnek. Ez (is) átmeneti állapot.
Válasz erre 

267802 2014.10.28. 20:17:39

És vajon az elsőre emlékszel: :-)
Válasz erre 

13282 2014.10.28. 20:37:22

8. Csokifalat: reggelente én is... de erőt veszek olyankor magamon... (8 körül telefonál a lányom, már akkor az unokám leadta a bölsődébe (szeret oda járni, ő meg a munkahelyére...)...ez kicsit felráz...Délutánra megint letörök. Maximum egyszer vagyok képes kimozdulni otthonról. (mig süt a nap) de én nem iszom , elég vizet se. (pedig azt kéne) De te mit?! A (blog)írásban mindenki amatőr - ez a lényege:) néha a profik is azok... de kell is, mert az azt jelenti, h szeret irni... Évekig, tizedekig visszatartott az irásban, hogy elégedetlen voltam magammal. Nem kellett volna (sokkal jobban irtam régen, a régi naplóimban, leveleimben, verseimben látom) Irj szabadon! Ahogy jól esik! Van egy szindarab, T. Williams: Talk me, like the rain... :)
Válasz erre 

13282 2014.10.28. 20:44:26

9. Valika: az a "ki emlékszik"-et egyáltalán nem másokra értettem (most)... hanem, hgy énünknek mely része (vagy inkább most vagyunk ÉNünkből egy rész - és egyáltalán....) ezt most igy, prózában nem tudom elmagyarázni...(azért irok verset róla) (a KI arra vonatkozik, hogy kik is vagyunk mi... és meddig "terjedünk" )térben és időb en is)... mennyire vethet mindennek véget az utolsó lélegzet, vagy mégsem teljesen(?)
Válasz erre 

13282 2014.10.28. 20:48:20

10. Grincs: most az "utolsó" jobban izgat, mint az első (azt jobban meg is jegyezzük, fontosabbnak tartjuk...az utolsóról csak később derülhet ki, h utolsó, nem jegyezzük föl, mert nem tudhatjuk előre....az utolsó lélegzetről utólag se, persze adott esetben az elsőre se emlékszünk vissza,, és akkik nagyon megjegyezhették, mert körülállták születésünket, ők se... mert nekik már megvolt az utolsó lélekzetük, amire mi - őket túlélők - emlékezhetünk...
Válasz erre 

301782 2014.10.28. 21:03:57

12. aliz2 (szerkesztő) 2014. 10. 28. 20:44 aha, értem. "ki tudja...egyáltalán és általában " Na igen. Mire emlékezünk? "Jól" emlékezünk-e? Az utolsó lélegzetünk már nem a miénk. Talán.
Válasz erre 

337909 2014.10.28. 21:08:24

Narancslevet(jaffaszörp) iszom szénsavas vízzel, napi 3 litert. Holnap este 2-3 dl pezsgő is lesz. Reggel kávéval kezdem, többször kimozdulok, mert a kutyusom naponta 3x viszem pisilni, kakilni. Meg mindenhova csavarogni, mert unja magát otthon és kiabál utánam. Berendezett helye van a hátsó ülésen, plédek, párnák. Ha olyan üzletbe megyek, ahova nem jöhet, vár rám. A "lányaim" nem telefonálnak, mással vannak elfoglalva. Én nem írtam, 74 éves koromban kezdtem hülyéskedni. Mára képes vagyok Istenkével, Lucy Francival való beszélgetéseimről is írni. Az Öreggel koccintgatunk, (Noé fiam Noé, kóstoljuk meg, hogy az új bor jó-é ) meg a mennyei ambrózia-nektár és a pokol tüzes vize, meg megbeszéljük a lányokat, formákat, színeket, (ízeket) szóval foglalatoskodunk. DDD Időnként átfogalmazzuk a Bibliát, Lilithtől Judithig, vacsorára Lucy Babyhoz megyünk. És Lucy Baby hugának csapjuk a szelet, de ő csak engem szeret. Hát így telnek a napok. Néha veszekszünk is, akkor röpködnek a mennykövek, kitagadás, örök harag, fél óráig. Saját világunk van.
Válasz erre 

13282 2014.10.28. 21:14:04

14. Valika...de, az utolsó lélegzet MÉG a miénk, csak már nem tudatositjuk, utólag... azt hiszem belégzéssel kezdjük, és utoljára ki-... persze... lehet, hogy ez a feloldódásunk kezdete... nade a tudatunk valamilyen formában megmarad(hat)... épp ez itt a kérdés, illetve, hogy mi (ki) ami megmarad... és emlékszik-e.... (meddig? mire? kire?)... nem lehet biztos válaszunk (még?)
Válasz erre 

13282 2014.10.28. 21:17:21

15. Csokifalat: az jó! de ne szénsavassal! Mit ünnepelsz a pezsgővel?... További szép napo(KA)t! :)
Válasz erre 

337909 2014.10.28. 21:28:55

Itt a csapvíz nagyon kemény, a vesémre csak lágyat iszom.
Válasz erre 

13282 2014.10.28. 21:58:58

itt meg még arzén is van benne! (de van ásványvizben szénsavmentes is!)
Válasz erre 

14479 2014.10.28. 22:41:56

Tudom, hogy nem eredeti, de az igazi szépség belülről jön! Az elmúlás meg ott van minden lélegzetvételünkben... "Éltem - és ebbe más is belehalt már." (József Attila: Kész a leltár)
Válasz erre 

13282 2014.10.28. 23:13:17

...ott van az elmúlás, igen, de az élet is... csak a legutolsóban pontosabban utána biztos nincs... persze várhatóan, kezdettől fogva....
Válasz erre 

179584 2014.11.01. 14:47:53

3. aliz2 Szemüveges lettem, leszoktam a szemhély-festésröl. Rossz egyensúly-érzékem okán nem viselek tüsarkú cipöt - sajnos. Még mezítláb is botladozom! Saját család híján pedig a pót-gyerekek emlékezetében bízom!
Válasz erre 

13282 2014.11.02. 11:23:25

igen , szemüveg alá fölösleges is a fessték (mint ahogy a vicc szerint is luxus nyakkendőt hordani hosszú szakáll alá - bocs , de én is szemüveges is vagyok, ráadásul fényre sötétedőn) A tűsarokról azt hiszem a lányom várása közben szoktam le, hogy úgy maradtam utána is... később viszont a lábam már szét is terült, azóta meg se próbáltam.... Az emlékezetet meg öntudatra, önemlékezetre értettem a vers előzményeivel összefüggésben.... De hát az utolsó lélegzetünket valószinűbb, hogy csak más jegyezheti meg, ha egyáltalán... (ha jelen van valaki épp akkor, amikor megtörténik...)
Válasz erre 

13282 2015.01.03. 14:39:20

mostaában "találtam", azt hiszem ideillik, (közben a hó miatt duplán), s )mégozzá perspektivikusan: Ahogyan megyünk összebújva az Iskola utcán fázós-boldogan („őszi szerelem” – mondta kis pimasz fiacskám) „őszi” – és akkor mi van? bár, persze tudtuk mi is pontosan, hogy ami jön, az tél, nem a tavasz, hogy most már minden utoljára van, hogy az öregség tele behavaz, de addig itt a kocsma és az ágy, addig legyen tivornya, buja vágy amíg lehet. És aztán szépen együtt, egymás kezét el többé nem engedjük, s együtt, együtt bár úttalan–útatlan toporgunk-tipegünk a tébolyult hóviharban. (Petri György: Amig lehet) "hogy most már minden utoljára van, hogy az öregség tele behavaz,".....
Válasz erre 
süti beállítások módosítása