Mit hagytak rád a századok, ezredek?
(rád, te zsidó magyar... magyar zsidó)
hogy más vagy mint a többiek
de ezt titkolni kell
hogy nem vagy más
mégis „ők” döntik el
hogy az, s ettől
tényleg más leszel
s hogy néha leplezd
néha kérkedj vele
ha bántanak
s ha te is néha
bántanál
hogy visszavágj
mit hagytak rád?
a szégyent, a leplezést
az idegenség érzetét
hogy nem lehetsz otthon
sehol, a hazádban se
hogy „ők” mondják meg
hol a hazád, s hogy van-e
hol sose jártál
hol senki se ismer
és nem ismersz
senkit te se
ezt ismered hazádnak
honnan gyerekként űztek
s űznének újra el
ők, kik tán kevésbé ismerik
kik kevesebbet tettek érte
mint te az „ősidegen”,
tanitottad nyelvét (anyádét)
s gyönyörű irodalmát
igen, jobban ismered
s még szereted is
reménytelen
mit hagytak rád?
apátlanságod félárvaságát
elrabolt, elpusztított apád
s részvétlenséget eziránt
sőt már-már letagadást
mit hagytak rám?
Szemeim szomorúságát
Bárány ősök megvádolt ártatlanságát
Mariskanagymama deportálásutáni
ágyban cigarettázását, korai halálát
remek gyermekei hazaelhagyását
Löwingernagyapa alapitotta iskoláját
hazájának-városának bő adakozását
családiháza államositását
végül temploma lerombolását
szegényekügyvédje Gondanagyapa
szabadkőművességét, jótékonyságát
elszegényedését, önfeláldozását
Barberfranciskamamama
zongoraművészi elnémulását
szinházából elűzött
fia utáni kivonulását
megvakulását, elgázolását
értelmetlen halálba küldött fia
apám, néhai Gonda Károly
Goethéről, Varázshegyről
logika értelméről irt tanulmányát
életműtorzóját, örökös hiányát
anyám Löwinger Dusi (Ladányi Ida)
numerus clausus általi
továbbnemtanulását
számos virágrajzát
kisgyerekkel (velem)
haláltorkába deportálását
öröközvegységét
kiválódolgozóságát
és szorongását
feldúlt lelkivilágát
apátlanságom mással
helyettesithetetlen párosmagányát
kocsmában zsidózó haverok
által felcukkolt férj durvaságát
félzsidó gyerekünk
duplán zsidó férjjel
túlkompenzálását
S jaj , unokám
mit hagyunk rád?
Egy hazug világot
mely épp letagadni készül
mit búként-bajként ránkhagyott
Jöhetne már az a Messiás
akárhogyis hivják egyremegy
Jézus akár másodszor
az a szegény zsidó gyerek
a mi Jeshuánk
akire nem rakható vád
se minden bűn
amit elkövettek itt
az ő nevében is!
Igazi reményünk újszülött lehetne
vagy ki még meg se született
vagy inkább meg se fogant
és semmi köze ahhoz
ami itt volt és van
mit ránk hagytak a századok
de jaj génjeiben már ott lesz
mindaz mi eddig volt és lett
jól mondta komor költőnk
az emberfaj sárkányfogvetemény:
és nincsen remény, nincsen remény
mit hagytak ránk, az ezredek?
az istengyilkosság otromba vádját
pedig Jézus-Jeshuánk is embernek
és zsidónak született
igen, Isten fia, de meg is mondta,
hogy mindenki Isten gyermeke
volna -
valóban, az lehetne
ha nem feszitenénk
egymást azóta is
különböző keresztekre....
