nehezen irok,de nem tudok nem...
olyan események történnek - amiket idézni se akarok, és ezzel továbbterjeszteni - de nem tudok nem reagálni rá,
az én pozitiv emlékezetemmel
évekkel ezelőtt irtam még, 70 -es években, Varga Imre makói kiállitása alkalmával, a Radnóti szobra láttán -amit azóta is meg-meglátogatok a Nagymező utcában...( tegnap is kimentem volna, ahol egy-egy versét olvasták fel tiltakozásul - emléke megtiprásával szemben)...most odarakom , a virágok és mécsesek közé, emlékkő gyanánt:
VARGA IMRE RADNÓTI SZOBRA ELŐTT ÁLLVA
félig lehúnyod szemed
magadat szégyelled
gyilkosaid helyett
szelid szomorúságod
megbocsátó
s fájó
köpenyed
immár
halotti lepel
de tekinteted él
lesütötten is
reánk figyel
