Turi Tímea: A légypapír Mindenki elmegy, miközben én magamra zárom ennek az országnak a szárnyas ajtaját. Mint egy folyóba vetett vasgolyó. Mindegy, hogy véletlen vagy szándékkal hajították belé: íme, megérkezett.   Egy ezer éve süllyedő hajó. Számon tartott, hány nemzedék óta…

  Pár napot Pesten voltam. Ahogy kiléptem a Nyugati pályaudvarról, esett az eső, de annyi helyem nem volt az embertömegben, hogy kinyithassam az ernyőm! Nem túlzok. sőt nem igen tudtam ernyő nélkül sem úgy közlekedni, hogy ne jöjjenek nekem, lépten-nyomon. Úgy látszik nincs elég hely, több az…

   ezt hirdették a könyvtárba   előzményként volt egy fotókiállitás, meg egy könyvbemutató, most meg ez az útibeszámoló szomorú apropókként, az előadó volt egyetemista kutató gyermeke hagyatékaként   aki azért járt Izraelben ,mert kutatta a magyar zsidó kivándorlók (aliázók) ottani…

zötyögök Szeged felé a buszban, elég hátra ültem, mert csak itt találtam viszonylag megfelelő helyet, már csak az utolsó előtti sorban, mikor felszáll egy elég népes sereglet, s elég hangosan, főleg egy szemüveges kislány kiabálgat, hova üljön, ki hova ül, mögöttem hasonló, de érettebb hangon egy…

Purimkor beutaztunk Szegedre. A lányomnak megbeszélése volt a Rendezővel, átadta neki eddigi levéltári kutatásait... kiderült, hogy már májusban lesz a megemlékezés, a régi zsinagóga felszentelésének évfordulóján. (Hogyhogy érdeklik a Rendezőt ezek a zsidó dolgok? - kérdem. Hát, mert lehet, hogy ő…

  ..2011. febr. 2.   pár napja dermesztő hideg van, és a fák teljesen kifehéredtek, mintha finoman beszórták volna zúzmarával minden águkat... szép látvány (és dermesztően hideget áraszt). A Makó-Szeged buszvonalon is ablakból kinézve gyönyörű volt a látvány: a maros-parti fák, a kiszomboriak…

 a hatvanas években voltam fiatal még gimnazista, majd egyetemista  kezdő tanár és világutazó... reményteli évek voltak? maga a beteljesülés! csak szokás szerint nem vettem észre...   mert el voltam foglalva tanultam, tanítottam, olvastam, tapasztaltam, barátkoztam - álmodoztam soha…

 Matisse képeivel találkozva jut eszembe, hogy kb 1960-as évek második felében  Győrben voltam egy orosz továbbképzésen, ahol a strandon egy társunk azt mondta, hogy nagyon hasonlitok Matisse nőalakjaira.. holott arcuk meglehetősen üres!!! el-elnézve Matisse a nagyvonalóságát, ,a nőalakok…

 azért ezek a képek megdöbbentettek... 1961 és 66 közt innen indultam ide érkeztem hétvégeken, egyetemre Szegedre és vissza sőt hetente kétszer a konzervatóriumba második és harmadik gimnazista koromban ( azaz 58-60-ig, ha jól számolok...) mennyit utaztam... akkor még nem voltak…

nehezen mozog utazáshoz napokig készül vissszautazáshoz is pattanni már nem tud legfeljebb kerékpárra de azt is többször már csak tologatja mint valami járási segédeszközt   a hirtelen őszi avarban levélhullásban mit észre se vett     észre se vette, hogy időközben ősz…