Ősz óta járok héber órákra. Három hónap alatt végigvettük a betűket. Aztán úgy adódott, hogy nem tudtam menni több órára. Hosszú idő után tegnap mentem újra. Mondom is a rabbinak, hogy biztos mindent elfelejtettem – már előre szégyenkeztem. Elém tett egy imaszöveget: reggeli ima. Jól ment, hát…

    Van az úgy, hogy ismeretlen ismerős helyen ismeretlen ismerősre  gondolunk.  Ezért gondoltam tegnap délután Bécsben Aliz-Julira. Elég erre a házra ránéznem, és  máris látom őt a konyha ablakában  állva a fekete-fehér képen mosolyogva, amint átjárja a napfény. Mennyire az én…