kicsit sűrű a program5-kor natura zárókiállitás6-tól operett műsor (István a király)7-től székelykapu avatásfél nyolctól Hargita népi együttes táncaigyekszem mindenhol ott lenni, loholva, de miért is?.... azért van aminek a felére érek (operett) van ami felét elhagyom (tánc)a zárókiállitásnak meg…

  mintha kezdenének elfáradni ezek a nyáresti pódiumbeszélgetések, hiába a helyszin változatossága, most a hagymatikum oldalában levő nyugi bár előtti kis térség....ránk is sötétedik - idő előtt csak ne fáradjunk el teljesen 26-ára mire lányom a soros riportalany (bár azt se tudóm , a…

  igen, az, és végszóként meg is jelent az én (persze az ő) kedvenc angyal festménye(m) is a kivetitőn, ami le van velem is fotózva a szegedi zsinagógában montázsként a Mártitokkal meg velem...itt most önállóan: sajnos alig láthatóan, de kicsit ebben a sejtetésben a pláne (bár eredetiben…

igen, szokásomtól eltérően első sorból bár szélről (eredetileg a másodikban ültem, de egy szinjátszó növendék ismerősömnek csak az elsőben jutott volna  hely és kérte, hogy üljek mellé)  A hangzás épp olyan ott is, viszont lehet látni a hajgyököknél az őszülést...egyébként meg olyan…

    ez is megvolt, csonkán voltam a kurzuson igy a 3 képem is annak számit, de összefügg, családi hagyományok Monogram, cimer , családfa...majd meg restaurálok, bővitek rajta, lehet.... de ez a kedves, s alkotó légkör már nem revidiálható,, legfeljebb jövőre  újrakedves volt Sonkodi…

Újabb spanyolviasz   Járok rajzkurzusra   Sokmindent csinálunk   többek között, szabadtéri rajzolásként, a szabadban, épülethomlokzatokat, igy az új könyvtárt, meg a reg templomét is   csak vázolok egyelőre, sokáig nem lehet kint maradni a melegen, de mindenesetre megpróbálom fotón is…

  harmadszorra lesz művészetek katedrája augusztusban!8 féle művészeti ággal...engem a képzőművészet érdekelne, és ha valakitől hát Sonkodi Ritától tanulnék szívesen, festeni mondjuk , ha nem lennék túlkoros gondolom -de akár még igy isés láss csodát már a beszélgetés vége felé arról kezd beszélni,…

úgy nézett rám a fekhelyem előtt a két egymás mellé rakott fekete bokacipőm, mintha kérte volna, hogy fessem vagy legalább rajzoljam le. egyből megértettem Van Goghot és az ő bakancsait....van egyfajta felszólító mód... 2019 máj 24

  kora nyáron már barnára sültem, azaz alig kopott le télen a barnaságom,, szinte ráégett. Azaz dehogyis égett, mintha az lett volna a természetes színem, nem is perzselődött soha pirosra, és nem is hámlott le. Csak a fürdőruhám helyén a fehér csíkok jelezték, hogy a bőröm valójában (hó)fehér…

  vonz ez az új könyvtár, meg arra is gondoltam, hátha ott melegebb van mint a hetek óta lehűlt, és távfűtetlen panelomban, ahol hiába hagytam véletlenül éjjelre is bent a hősugárzót, csak 18 fok körüli a hőmérséklet, elmentem kiállitásnyitásra , ill kicsit még előbb is...igaz hogy a belső udvarra…