Izgatottság, szégyen, kíváncsiság, öröm: ezek az érzések kavarogtak bennem a zágrábi Interliber könyvvásáron, ahol idén Magyarország volt a kiemelet vendégország, és egy horvát-magyar könyvszakmai napon képviselhettem a Magvetőt. Izgatottság, mert a könyvvásárok a benyomások világát jelentik: benyomásokon keresztül szerzünk és adunk információkat. Szégyen, mert miközben kiadói munkatársakként elsősorban a magyar szerzők képviseletében voltunk jelen, döbbenetes újra és újra szembesülni azzal, hogy mindeközben mennyire nem ismerjük a saját szomszédaink kulturális életét. Kíváncsiság, hogy mindezen folyamatosan változtathass, és öröm, amikor kapcsolódási pontokat találsz. Nagyon jó megismerni más kiadók észjárását, én most mégis két dolgot emelnék ki, amiért külön irigylem a horvátokat: az egyik, hogy a kiadóknak milyen közvetlen kapcsolata van a könyvtárakkal, hogy a könyvtáraknak van lehetőségük a kortárs állománybővítésre, és ezzel a lehetőséggel élnek is. A másik pedig az, hogy hétköznap délelőtt is tele van a könyvvásár iskolai csoportokkal, és úgy tűnik, mintha lenne átgondolt olvasásnépszerűsítési stratégia. Ezt is elviszem magammal, hátha egyszer még jó lesz valamire.