Végre megnéztem a Párducot, Viscontiét. (most már csak Lampedusáét kéne elolvasni!)
Óriási! Két világ találkozása. És tényleg az: Angelika és a herceg alakjában)
vivat Burt Lanchester!
újra meg kéne nézni
és tanitani kéne - ha lehetne - az attidtűdjét... a fenségét
joggal lehet rá féltékeny a szépfiú Tankredi (alain Delon), mert embersége mellett férfiasságban is ikon, diadalmas lemenőben is...
