Ritka szép, megható , katartikus pillanatoknak lehettem részese a képernyő előtt a  "Csináljuk a fesztivált" záró mozzanataként

A gyöztes Agárdi Szilvi, mikor elénekelte  jutalomból a dalt, ami eredetileg Kovács Katié volt, felszólitotta őt maga mellé a szinpadra, és együtt részesülhettek az ünneplésben

Persze K K volt olyan diszkrét hogy nem énekelt vele, csak támogatóan volt jelent, és hallgatta ő is a szárnyaló éneklést (ami egyébként megszólalásig azzal emlékeztetett az ő előadásmódjára, nem is véletlenül, hiszen kislánykorától A. kedvence v olt, és DVD: n hallgatta... (kölcsön volt nála, de sose adta vissza... megértem)

óhatatlanul arra gondoltam hogy ezek a sorok Úgy szeretném meghálálni... nemcsak az édesanyá(k) nak szóltak, hanem Kovács Katinak is

Aki nem tudta rejtegetni jogos meghatódottságát, mint tanár én ezt nagyon is átéreztem...

Az eset megrenditő voltát csak fokozta A vaksága... de tudjuk , hogy ez a látási érzékszeri hátrány csak előnnyé vélik másutt., a hallásban (l. Bocelli)