ez az az élő "festmény" , amit reggelente láthatok, illetve tovább is, olykor délig, mert marasztal!- az iróasztalom mellől, az ablakkeretben.

most ilyen , friss, szines lombos. erős, új, üde...

és főleg élő. nagyon élő. eleven.

gyakran nézek ki rá a szobából.

ki a fényre.

mert ha még a Nap is rásüt, még szebb és dinamikusabb a látvány.

és vissza is hat.

Éljen a tavasz! Éljen az élet! A mindig újrakezdő, feltámadó/

aztán a marasztalás mellett olykor éppen arra csábit ez a látvány, hogy kimenjek bele. bele a képbe!

Mint Csudálatos Maryék...

aliz2. :: 2011. ápr. 21. 22:09 :: még nincsenek kommentek 
Kategóriák: fotó :: Címkék: elmelkedes, foto, idojaras, termeszet