a könyvtárban székely délután

árulnak ezt-azt (lekvárt , édességet, szalmából disztárgyakat, 1 csatot - amit meg is veszek -(örökké szétáll a hajam és vesznek a belevalók) 1000Ft - volt ugyanilyenem, sokkal korábbról, csak... elveszett...Az árusitó hozzáteszi, hogy igazi, száritott szalmából van...nahiszen)

egy népviseletű kis babát keresek, de hiába,,, (még nagynénémtől kaptam, mikor kivándoroltak, a 40-es évek végén Amerikába... a vitrinben volt, de szinte elenyészett... egyszer láttam hasonlót, egy öreg néni árulta a hagymaház aulájéban, de elpasszoltam :(

elóadás is lesz , vetitéssel Erdélyról, kérdem az árusitót , ki tartja, hát ő személyesen, sőt a filmeket is ő csinálta, meg van turisztikai magazinjuk is, saját szerkesztésben

fel is megyek az eseményre, nem soká kezdődik (addig olvasok )

már megy a film folyamatosan, szinte mindig az erdős erdélyi utakat mutatják,

megszakitásul Lacikát a birkanyájával...

közben el-elbóbiskolok...szégyen ide szégyen oda , hiszen annyira monoton minden...

hát nem az ő hibája, mondom, de bevallom ...

nem örül neki:(

amúgy én vagyok a világ legfigyelmesebb embere - ideális hallgatóság

(tán ezért is annyira nyiltak, s beszédesek velem az emberek, mert figyelni tudok rájuk)

tán megtévesztően, még mostan is...