lyányom 25 éves....
negyedszázada született
éljen soká!!!
pont akkor szálltam fel a buszra - hogy személyesen is felköszönthessem -, amikor pont 25 évvel ezelőtt meghallottam, hogy "megmondhatják neki, hogy kislánya van"... akkoriban ez csak a születés pillanatában derült ki - általában, és az első fényképek is ezután a nagy esemény után készülhettek (nem úgy mint ma az ultrahangosak... illetve akkoriban csak ha valami probléma adódott, akkor készitettek ultrahangot, s méghozzá csak a szomszéd nagyvárosban Szegeden - s erre a mi esetünkben - szerencsére - nem volt szükség...)
az első fotó viszont el is készült még aznap, egy helyi fényképész segitségével, aki járta a kórház újszülött osztályát - napmintnap
ime itt lyányom: 4 órás... még alszik:
itt meg velem együtt: 25 éve
és most: 2oo9. október 4-én
2009. okt. 10. mintha a mozdulat, a gesztus (ANYAI részemről) ugyanaz lenne LÁNYOM irányában, csak közben eltelt 25 év...
de hát valójában - a dolgok azaz az (anyai) érzések lényegét tekintve - semmi sem változott azóta...
a tortán viszont most duplán vannak a gyertyák , a 25 mellett a 31 is, hiszen közös az ünneplés férjével (akinek pár napja volt az évforduló...)
éljen! éljen!
aliz2. :: 2009. okt. 4. 1:35 :: 8 komment
Kategóriák: ünnep :: Címkék: emlekezes, kapcsolatok, lanyom, unnep
