majd csak elmúlik ez a nap is, a 78. születésnapomé...sőt már el is múlt

kiittam fenékig poharát, ugy érzem (nem csak a pezsgőét), mit elhatároztam , ha egyedül is, elfogyasztok, végül is akadt hozzá 170 virtuális koccintás: egészségemre (jól megünnepeltettem magam)

ki szeressen ha nem én magamat, jöttem rá igy, a vége felé...

de holnap kezdődnek a dolgos hétköznapok

ki kell használnom  az időt , ami még marad

s bár a bis 120 (sőt elírásból 130 illuzórikusnak tűnik, azért azon felháborodtam hogy egyvalaki még csak "néhány" születésnapot kivánt (mire spórol?! :)

hajrá, Juli, dolgozz...

jóval idősebb unokatestvéreim (fehivtak! ) a példák!!!! hogy nem számit a kor, nem a kor számit---