a tárlatvezetés után, beültünk az asztalunk mögé, s ki--ki rajzolni kezdett, egymást, én nem akartam, de aztán mégis egy srégen szembeülőt elkezdtem, bár más modellje volt...aki még a haját is beállitotta sajna


aztán mikor elkészültem (én gyors vagyok és vázlatps csak,,de nem szeretem kidolgozni, mert azzal a lényeget eltakarnám...



erre rám szól a szemben ülő" kollega", hogy ne mozogjak,kiederült, hogy ő viszont engem rajzolt (észre se vettem)

cserébe lefirkantottam sutyiban é n őt, de nem ő lett jó

én viszont azt hiszem végül is igen


mintha megtalált volna bennem valami rejtettet

a szeme

tán azt is ami a szemnek láthatatlan...: