már elfelejtettem a hangját

valami csodálatos, salaktalan , gyönyörű Germont áriája hallatszik be a szobába (de még éjszakáról le van halkitva a konyhában a rádió,kimegyek felerősiteni és gyönyöröködöm....csak tartson minél tovább, bár kiváncsian várom kié lehet ez a gyönyörú hangzás

csak úgy árad...szinte lélegzetvétel nélkül, salaktalanul, arra kell gondolnom, hogy az opera tartalma szerint nem lehet véletlen hogy ennek a dalnak a hatására a fia mégis elhagyja Margarétét, és apja mellé áll...fenséges, magasztos, igazi zene, érzésekre hat közvetlenül

s a végén bemondják: Dmitrij Hvororvszkij...

hát igen, ugyan ki más is leehetne?, de aki igy énekel , annak hogy is felejthettem el a hangját?!