csak a kor miatt néztem meg a filmet, (45-47es újságokban, a Makói népujságban épp a napokban tanulmányoztam a levéltárban az anyagot, majd visszatérek erre is, személyes vonatkozások miatt nagybátyám népbirósági védő ügyeire), amit célba vett, a háború utáni közvetlen zavaros idők...
a műfaj tulajdonképpen taszított, thriller, de gondoltam, lenyelem, majd becsukom a szemem a kínos jelenetek alatt...nagyjából így is lett
kiderül hogy a vadász Szerbiában volt valami rézbányában(!) nem lehet nem gondolni Borra, ahol apám is meg Radnóti is, holott más helységnevek hangzanak el a filmben) keretlegényként szörnyű gaztetteket követ el, egy szerencsétlen volt munkaszolgálatos vallomása szerint, meg is ölte 28 éves fiát aki lemaradt a sorból gyengesége miatt, miközben Németországba gyalogoltak (ez tény), bele is 3 golyót eresztett, meg is mutatja,.... és tetvesnek hívta,,, hősünk vallomása miatt ezt nem hiszik el... a vallomástétel után megint kijön a vadász száján a tetves szó, később megöli az öregembert..ki követi, s a feleségével is rém brutálisan bánik, a kisfiát megsebesíti, hősünket megfenyegetve eltávolítaná...
de ekkor végez vele hősünk , viziójában magát látva meséje hőseként, aki viszi a kórházba... a fiút... így is lett
"akkor láttam utoljára" halljuk a nő szájából a vallomást a detektívnek (amivel ő zárta mindig a meséit) s homályosan látszanak hárma(a meggyógyult kisfiú is) s boldogan mennek a tömegbe ....
hát igen... mint a mesében
