egy étteremben vannak különböző méretű asztalok
kétszemélyesek, négyszemélyesek általában, néha hat is, van köralakú is, ott többen elférnek, de ha nagyobb csoport jön, azoknak össze szokták húzni a kisebb asztalokat
egy ilyen asztaltársaság elé kerültem én tegnap az étteremben, háttal ülve nekik azért nyugalomban tudtam falatozgatni, az én kis kétszemélyesmnél, szemben a kabátom látványával
hanem amikor befejezték... lett nagy sürgésforgás a fejem fölött ...asztalhuzigálás , új teríték felrakása, az öreg pincér tanitgatja a fiatalt hogy kell milliméter pontossággal beállitani az asztalokat őj/régi helyükre
a fejem azért szerencsére a helyén maradt (mint megkönnyebbülve meg is jegyeztem gyors távozóban, mert kávét már nem volt merszem kérni)...de nem értette el..
ma már óvatosabb voltam és jó messze elültem a tisztes táraságtól és csak távolból figyeltem nyugodtan fogyasztott kávém mögül távozásuk után az akkurátus és önfeledt rendezkedést, szinte örömmel
végül is öröm nézni, ahol ilyen odafigyeléssel , szeretettel dolgoznak, minden milliméterért...:)
hát még ha a fejem is biztonságban van.
