erről-arról-amarról még

erről-arról-amarról még

a mi karácsonyunk

2018. december 21. - gond/ol/a

fáradt vagyok, fájnak a lábaim, csúszós az út, az az igazság hogy spórolok a lépteimmel, 2 -re megebédeltem a Gloriusban (pedig húztam desszerttel meg kávéval sőt szódavízzel is az időt)...de beültem már jóval kezdés előtt az "idősek karácsonyára"...a Hagymaházba, de már ott is készülődtek, kínáltak is teával vagy forralt borral, de köszöntem még nem, moccanni se tudtam a székből, hova behuppantam, ott is maradtam vagy egy órát, közben néztem a jövő népséget, idősek karácsonya...hát mindenki az volt még látásra is, egy-két kivétellel, és mindenki elég szánalmasan rozoga... el is szomorodtam

aztán bent a polgármester asszony a színpadon jópofiskodott , hogy idősek karácsonyán vagyunk ugyan de ő csupa fiatal sziv dobogását hallja


hát lehet, hogy gyorsabban is ver a szívünk,,de nem a fiatalságtól ,(reggel 97 volt a pulzusom, s 150 a vérnyomásom,  (be is vettem a nebivololt, amit pedig hanyagolok mostanában, mert fullasztott)

amúgy szépen zenéltek a szép színpadon,








közben volt egy melodramatikus(zongorával kísért )beszédke adventről, meg a szeretetről egy recept elsütve (aminek megjegyeztem a csattanóját, hogy mindig egy adaggal többet kell készíteni, mert nem tudhatjuk ki jöhet még hogy vendégül lássuk, hívatlanul is)  (de miért is hiszi a polgármester asszony, hogy ő egy előadóművész is, érthetetlen..de tény, hogy imád szerepelni ,Ám a Halleluját jobb lett volna ha ő nem énekli, hagyta volna az igazán tehetséges zongorista fiúra az egészet...



Majd Tabán  énekes berobogott, bőrnadrágban(:) borosta(vagy szakállasan) zsebkendősen, közölte, hogy meg van fázva, és minden hangért meg kell küzdenie , "ugye, " hát ugye" ezt elmondta ugye jópárszor



de szép hangja van és boldog is volt, nem győzte etitkolni végül az édes kisfiam eléneklése előtt csak kijött belőle, hogy most született  gyereke, s ez az első karácsonyuk----

aztán volt még egy ráadás (már háttér zene nélkül )az azért vannak a jóbarátok

jóbarátok lettünk azt hitte... de lehet hogy tényleg, arra az időre míg a színpadon volt

 tapsolunk és mondja mondja ("ugye") egyfolytában. nem is érteni mit, csak boldog... boldog... boldog.. (karácsonyt!)








A bejegyzés trackback címe:

https://mindentkimondani.blog.hu/api/trackback/id/tr4014502304

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása