Napokig törtem a fejem rajta. A nevén. Nem is tudom, hogy s miért jutott eszembe anyukám egykori osztálytársa, aki időnként meg-meglátogatott bennünket, a legváratlanabb időpontokban, felevickélt az egyedülinek meghagyott hátsó bejáratunk sötét és nyaktörően magas lépcsőin, s belépve a tágas udvari-…

kihoztam a könyvtárból Esterházytól az Egyszerű történet vessző száz oldal - a Márk változatot -nem volt "egyszerű", egyrészt mert azon a szinten ahol kiadják a könyveket, csak (a könytári dolgozó szóhasználatával:) "sikerkönyvek" vannak, ezen érteni kell (eufemisztikusan? inkább hazugul) a lektürt…

Istenem, addhogy úgymaradhassakönmagamhogy necsontosodjakbele abbaami voltamés vagyokhadd lehessekaki még lehetekvagy csak legyekmindegy milyenamíg lehet

mennyi  borzalmat látunks élünk megha kicsit túl sokáignincs az az irói fantáziami egybehordhatna ennyitelbirna regénybe formálvamuszáj szelektálnikihagyni a legvadabbelemeket. egy műse tudná elviselniamit a valóságkénytelen

milyen szép tud lenni egy fa például alkonyi fényben bármilyen műalkotás utánzat hozzá képest minden mű "művi" természeténél fogva s csak a természet az igazi annak vagyok leghűbb foglya de ki az alkotója marad örök inkognitóba' csak remekműveibeszélnek helyette én neki…