álmomban egy étteremben ültem szép, fehér abrosszal leterített kerek asztalnál, a levesen azt hiszem már túl, a kés nyelét zsírosnak találtam(és elég ormótlannak) aztán hoztak egy hatalmas tálat (sült krumplira emlékszem, de karikára sültre, mint otthon,,, meg spenótra, meg még valami külön tálra, rakosgatta előttem a pincérlány, mert alig fért az asztalra, s közben meg is jegyezte elismerő szavaimra, hogy
de kicsit drága lesz
mire én:
nem baj, úgyis EGYSZER HOPP, MÁSKOR KOPP..
(ez a csattanó tetszett...felébresztett épp a telefon...eszembe jutott és álmomban is emlékezhettem rá, hogy két napig nem is ebédeltem tulajdonképpen, tegnap az ágyból se igen másztam ki, tegnapelőtt meg elég volt orvoshoz menni)
amúgy álmomban előbb ellopták de legalább is eltüntették a fehér kemping biciklim (olyanom nem is volt soha), volt ott valami sátorféle is, butik,lehet, h azzal rámolták össze, reménykedtem...előbb meg valami színdarabra készültünk, újféle Shakespeare bemutatóra, azt hiszem Hamlet szerepét kaptam egy másik nővel...(modern felfogás lehetett), de nagyon nehézkesen ment a dolog, úgyhogy ott is hagytam csapot, papot.... azt hiszem még valami kései nyitvatartású boltba is mentem, hiszen oda indultam eredetileg (a biciklivel)
mennyivel mozgékonyabb és aktívabb voltam álmomban mint ébren...
lányom kérdezte, hogy (jól) aludtam-e...hát persze, gondolom, az álmaim mellett maradt arra is idő azért:), s arra se emlékszem, hogy felköhögtem volna magamat, vagy megfulladtam volna...
febr 22
