2015...
nekem (de azt hiszem nem csak) elég kaotikus volt, és mintha semmi nem is zárult volna le december 31-én, belőle. Ami viszont érthető is. Nem szeretem az évértékelőket (nem vagyok én fontos(kodó) politikus), de az áttekintés mindenképp hasznos, tudni, mit kell továbbvinni az elmúlt évből, mit esetleg elfelejteni(?).. úgyhogy átnéztem a kisnaptárom, a nagyot is, az évi fotókat....de elég rapszodikusak és hiányosak voltak ebben az évben még a feljegyzéseim is.... ,A blogokról nem is beszélve... (egyiket viszont (a nolblogot("erről-arról - amiről nem tudok hallgatni") épp 31-én meg is szüntetik - most abból is tallózok) (átmentettem ide: mindentkimondan.blog.hu )
egykori "szélvészkisasszony"
MERT:
------
élmények:(film, irodalom,szinház , kiálltások) (nem a teljesség igényével...illetve igény lenne, de a feljegyzéseim hevenyészettek)
filmek: A mindenség elmélete, Eldorádó, Saul fia, Anyám és más futóbolondok a családból, Hajnali láz
irodalom az anyaságról lányom irodalmi felolvasása és beszélgetés (pszichológus, másik iró), zenés felolvasó az Opera Pub-ban..., könyvklubon Fenákel Judit könyvei
szinház Shaw: Tisztelt hazudozó (Rózsavölgyi Szalonban, Jordán Tamás, Molnár Piroska)
(filmélményemről...megjelent "Saul fia és Liebele lánya")
kiállitások: kő kövön , Andre Kertész (Mai Manó)
demonstrációk (jó ügyekért persze):budapesti Szabadság téren, Örömódá(ka)t énekelve , "európaiként", , Makón nőkért, a bántalmazás ellen,
dédapám emléke egy régi újságban....
A király is ember ..(bár ezt csak tévében láttam, de itt is érhetik az embert nagy élmények és gondolatok utól:
... a fő mondanivaló az volt inkább, hogy "embernek lenni jó", ha esendőnek is bizonyos szempontból; akár dadogós királynak, akár nyomorék elnöknek ha elsősorban emberek maradnak... és még tán asszonynak is az lenni... körülöttük. Sőt még filmnézőnek is. Mert jó igazi embereket látni, akik esendőségükkel együtt tiszteletreméltóak. (mégha ezt olykor titokban is kell tartaniuk) Már csak azért is mert egy-egy népet (amerikait, angolt) és jó ügyeket, képviselnek, s igy közvetve a "nőik" is.
(meg közben anyának, nagymamának is milyen jó lenni! mert a film nézése közben hivott lányom, miugtán már elaltatta (máris uralkodó hajlamú s mindenki által (joggal!) imádott és körberajongott) fiacskáját, aki kiosztotta a szerepeket maga köré rendezve apját annak anyját, és kiderülvén , hogy anyjának/lányomnak épp nem jutott szerep, s mikor ő szomorkásan rákérdezett, hogy hát akkor ő micsinájjon... csak annyit mondott neki, hogy "anya, te csak szerkessz!" (hm)
...hogy nagymamaságomról meg ne feledkezzek..., még ha az év második fele földrajzilag unokámtól távol is telt el... (de csak földrajzilag, persze!...
ő a középpont(unk):
lányom közben is láthattam, ő végre le tudott jönni Makóra (is), (...év elején elmaradt az itteni könyvtári és a szegedi könyvbemutatója is objektiv akadályok miatt)... most a gimnáziumunk 120 évfordulójára hivták "szerepelni", felolvasni saját művet legújabb kötetéből... (A légypapirt, ami az idei Szép versekben is megjelent, könyvhétre)
írtak rólam is egy -épp a gimnáziumi jubileumra kiadott - könyvben: "Jeles tanárok" (főleg régi tanáraimmal egyetemben:) (14 oldalnyi pályaképem - lehet hogy nem éltem (ill tanitottam) teljesen hiába?))
lefordították németre a Strasshoff. 1944, 2014 c... versem
ÉS a természet is nyújtott örömöket, örök körforgásában, 2015-ben is -élvezhettem:
