HOVA lesz az a sok érzés könnyek nevetés bánat és öröm az út végére   Mibe torkollik?   Jó esetben egy bölcs hálás és fáradt mosolyba   Mert ez mind az enyém volt Valaha   De HOVA lesz? Ki viszi el? Mit hagyok itt belőle későbbre?   Mert ha semmit se akkor minden hiába…

… túl sokat érek rá, ahhoz képest, mennyi időm van hátra... ezt a mondatot "elloptam",  KERTÉSZ  PÉTERTŐL, AKI "ÚJSÁGIRÓ ÉS TEMETŐGONDNOK"  Szentendrén,  (saját meghatározása szerint) és blogger, aki újabban, betegsége (stroke?) óta, egy ujjal pötyögteti - tán még remekebb - blogbejegyzéseit,…

hol itt hol ott fáj hol így hol úgy aztán mikor alábbhagy vagy netán nem is már mert megfeledkeztél róla és cserébe ő is rólad hinni se akarod mintha hiányozna s ő jön is vissza mint egy rossz szerető és kiszámithatatlanul szeszélyes és öntörvényű mint egy csintalan gyerek  

Jó lenne, ha valahol most meghallanád a köszönésem, felkapnád a fejed, hát mégis, van még, aki így köszönt, pedig már ötödéves búcsúzásunkkor említetted, Szegeden, az egyetemen, hogy az fáj legjobban, hogy már senki se fogja ezentúl odakiáltani neked, hogy szia, Zsuzsa! nem is nagyon értettem, miért…

régi makói képek a könyvtárban ennyi embert még tényleg nem láttam egyszerre! ez mind lokálpatrióta?! ez volt az első (és későbbi) gondolatom (is)... Makóról immár a 3. fotóalbumkönyv bemutatója zajlik... amire elő is lehetett jegyeztetni, úgyhogy a Makó anno... fotók a régi Makóról c. könyv…

  Tegnap a kollektív blogunkra megirtam a "Játékaink"-ról szóló kitűzött feladatot, s ahogy fel akartam tenni egy archiv képet rá - egykori babamagamról), bekékült a szöveg, és utána egy klikkelésre -természetesen -eltűnt az egész...) megrázó élmény volt. majdnem olyan mint mikor bemegyek egy…

"Most itt ülünk, siralomházi lelkek,És nézzük egymást hosszan, szótalan . . . " de ez nem Vajdára és Ginára vonatkozna most, hanem egy 30 éves érettségi találkozó résztvevőire, és nem is voltunk szótlanok, s panaszok ellenére sem "siralomháziak", és néztük ugyan egymást, hosszan is, de nem…

Alig pislákol benne az életAz arca szikkadt, barázdáltmint a szántóföldamibe elfelejtettek vetniMár mindent learatottamit valaha vetettDe vethetett volna többet isHányszor kell még újjászületnie!Szegény öregasszony!-----3 körül fölveri a szívelegmélyebb álmából isMindent felejtCsak azt az…

"úgy leszakadtam minden más világról,ahogyan lehull a gyümölcs az ágról" került egyszer csak, váratlanul a fejembe ez a két (mi más, ki más?) József Attila sor, az utcán menve, nem is gondoltam rá, inkább meglepett, nem is én gondoltam őt, inkább ő engem.... pedig valójában persze , hogy én…