Ötven év utàn
a fia mosolyàban
talàlta meg
mit is kedvelhetett
az apjàban
ifjúkoràban
De őt màr
làtni nem akarnà
s magàt se
làttatni vele
legfeljebb
sajàt lànyàval
dicsekedhetne
Mert:
elhagy mindannyiunkat
az ifjúsàg édes madara
S még jó
ha gyermekeinkben
visszahozza
mindazt
mi miénk volt
valaha
....
De azért
csak az a
régi mosoly
az eredeti
volt az igazi
meg azok az
elhamvadt érzések...
mik ezek szerint
mégse
végleg...
