nem akartam megirni ezt a blogot pár napja, illetve akartam is nem is... az esemény után rögtön igen, de lebeszéltek róla, mondván: gondoljam meg, darázsfészekbe nyúlok..

(de hát nem abban élünk már mióta? össze is vagyunk csipve eléggé...)

az eseményre véletlen estem be... A Polgári Szalon eseménye volt (itt Makón) azt se tudtam, mi fán terem ez a P. Sz. de 19-én este 18-ra összejövetelt hirdetett... 5 perccel előtte olvastam a könyvtárban, a fb-on, egy távoli - ráadásul pesti - ismerősőm beirásában , hogy a Polgári Szalon Makón összejövetelt tart, aminek vendége a külügyminiszter Martonyi - holott  a külügyminiszterek Brüsszelben gyülekeznek, de lám a mi külügyminiszterünk inkább Makót részesiti előnyben - csodálkoztak is a pestiek. Gyorsan kinyomoztam hát, hol van ez a (makói) Polgári Szalon. Nem volt nehéz, a Hagymaházban, oda is értem még kezdés előtt, igaz alig fértem be, már a lépcsőkön is álltak, de az egyik rendező (sose láttam, honnan került elém? lehet, h Vásárhelyről...?...nagyon udvariasan csinált nekem helyet egy sor szélén, úgy, hogy beljebb ültetett mindenkit (mert hogy azzal szabadkoztam , h szélén szeretnék.. és minden szél már tele volt,) tele volt az egész terem is, amúgy is,  ismeretlen arcokkal (igen, valószinű Vásárhelyről is jöttek.., már közös választási körzet vagyunk...). Dehát amúgy is én  nem igen szoktam fidesz (meg egyéb  más párt)összejövetelekre se járni, de fölöttébb érdekelt, mi lehet az az esemény, ami fontosabb lehet a külügyminiszternek mint a (fölöttébb viharzó) ukrán helyzet. A szinpadon viszont sehol nem láttam Martonyit, és be is mondták, hogy brüsszeli elfoglaltsága miatt Pokorni helyettesiti, ő ott is ült a szinpadon, egy egyházi elöljáró, Lázár, és a kormányszószivő társaságában....(később kiderült, h Brüsszelben sincs Martonyi, hanem beteg, de az már más kérdés, és én ottragadtam, mozdulni se lehetett a tömegben, annyian ültek, mellettem is a lépcsőkön már.)

de hogy miért irok mégis erről az eseményről.. és miért pont most?

mert ma sajtótájékoztatón Gyulán elhangzott valami, ami már Makón is, csak itt nem volt a média képviselve jelentősen, nem is lett semmi visszhangja az elhangzottaknak, nem úgy, mint a mainak! én viszont - ha már ott voltam - jegyzetelgettem is, meg fotóztam, sőt  később videora is vettem (pár percnyi részt ), ahol nagyon hasonló dolgok (is) hangoztak el Lázár szájából... már ami ezt a bizonyos "ultimátumot" meg a "társadalmi megosztást" illeti. lásd a mai hirekben:

"jelentős mértékben megosztja a magyar társadalmat...aggodalmat kelt, és szerinte nem befolyásolja jó irányban a zsidók és a magyarok együttélését, ami több száz éven át sikeres volt a Kárpát-medencében"' meg hogy

"úgy tűnik, hogy kudarccal fenyeget az 1944-es holokauszt-emlékév megünneplése a Mazsihisz ultimátuma miatt, amely jelentős mértékben megosztja a magyar társadalmat." (MTI)

Kedvenc szintagmája lehet Lázárnak ez a "megosztott társadalom", mert más vonatkozásban, általában is emlitette, hogy nagyon megosztott a társadalom .. a bal és jobb o.) akkor még szó se volt a ("megosztó"?) zsidó szervezetekről... azaz emlitette őket korábban is, egy hozzászólás kapcsán...

de előre is kijelentem (nem szivesen) engem a hozzászólások akasztottak ki igazán, ill. a közönség reagálásai, és mintha ennek megfelelően, menet közben lett volna szigorúbb Lázár szövege is. (mintha hagyta volna magát befolyásolni általuk)

Meg kell mondjam, nem igen birom ezt a bevezető mondatot, hogy " én nem vagyok rasszista..." ilyenkor mindig rasszista szöveg következik, és két felszólaló is igy  inditotta a mondókáját. Az első azt feszegette, hogy szerinte pozitiv diszkriminácót(!) gyakorol a kormány a zsidók, cigányok, stb-k irányába, ami könnyen a jobbik malmára hajthajta vizet.

Az erre adott válaszban megértéssel, együttérzéssel beszélt Lázár arról, hogy Makó milyen súlyos veszteséget szenvedett el a zsidók 44-es deportálása miatt. MI szenvedtük el - hangsúlyozta. Mindannyiunk fájdalma ez....Ezért is tervezték a német megszállás emlékművet. Mert történelmi hamisitás lenne, ha úgy tűnhetne, hogy a németeknek nem volt köze (node ki hinné ezt?), hozzátette még, hogy nem ad ez felmentést a sajátmagunk bűne alól.-

aztán felszólalt valaki más, (valahai pedagógus), birálta az oktatáspolitikát, de főmondanivalója az volt (hogy bár persze ő se rasszista!, sőt meghallgatja a holokauszttal kapcsolatos napi(!) hireket is, (de már nagyon unhatja, úgy tűnt, mert kijelentette kerekperec, (a 70 év sokallása okán), hogy "rengeteg halottunk van nekünk is, mindenki ezek után gyászolja a saját halottait" (sic!) .

erre Pokorni reagált, előbb, mondván, hogy az 50-es 60-as években ez az egész elfojtott volt, és ennek isszuk most a levét. Mert begennyedt a seb. Nem tudta feldolgozni a társadalom a történteket. Mégse volt rá elég idő. A 40 év nem adott rá módot. (Na de azóta se!?)

Lázár hosszabban beszélt (egy részét felvettem videora, most onnan irom le, remélem teljesen szöveghűen) (a gyulai szöveg miatt ismerős lesz, mint egy előkép... node mitől lett vajon menet közben "radilkálisabb"(ott van arra is a válasz, máris):  "a történetben nyilvánvaló, hogy mindenki másra mutogat, de azt hiszem, hogy az általam elmondottak, és a hozzáfűzött, sorok közötti, félhalk kommentek(! hm) azok egy dologban egyetérthettek, hogy az a fajta ultimátum, amit a magyar kormány két hete kapott a magyarországi zsidó szervezetektől, az erősen megosztja a magyar társadalmat. (nézőtér egyik oldaláról élénk helyeslés: igyvan, igyvan , majd taps), és úgy hiszem,nagyon nagy felelősséget hárit ránk, a kormányra, hogy hogyan tudjuk megőrizni a megemlékezések méltóságát, higgadtságát, és hogyan tudjuk úgy ezt a következő egy esztendőt megszervezni  hogy abban bizonyos kérdésekben  közös nevezőre jussunk. Tehát én nem tartottam helyes dolognak, és nem tartom bölcs dolognak, hogy a kormány ultimátumot kapott. Bölcs dologonak tartom, hogy a miniszterelnök úr ezt a vitát javasolta húsvét utánra halasztani."

Püspök úr: "... emlékezünk, a hiányukat érezzük, sajnáljuk őket, és az ő halottaik a mi halottaink is, tehát megemlékezünk róluk, szeretettel, minden politikától függetlenül." (határozott taps, szinpadon is nézőtéren is!)

(ez szép válasz volt, hiába, tényleg, egy igaz keresztény sose lehet antiszemita)...

Nos, most meg Gyulán  az  "ultimátum" meg a "megosztás" erősödött fel újra , s hogy annak az okai a zsidók, (pedig,  hát ők csak párbeszédet szeretnének! - lehet, h ügyetlenül?)sőt felsejlett, hogy miattuk félő, hogy kudarcba fullad az emlékév... persze a Mazsihisz  ezt nem fogadja el (milyen tiszteletteli (sőt, sajnos elég alázatos)levelet irtak a miniszterelnöknek, aki halogatta (és halogatja a z érdemi ) választ és most a többit is...) és úgy érzi, a társadalommal semmi konfliktus (bárcsak úgy lenne, csak azok a félhalk kommentek, meg tapsok, meg hangos és provokativ hozzászólások nem ezt erősitik!)

Miért nem lehet már békesség... miért nem lehet megbeszélni a felmerülő és igen fontos kérdéseket... és (jaj nem is folytatom) (belefáradtam, én már 71 múltam! és az az alig másfél éves kisgyerek, akit deportáltak s csodával határos módon, hősies anyjával együtt megmenekült, de apja nem...- most nagyon elszomorodott bennem, pedig amúgy "vidám és jó volt"...) és szeretné, ha épp most ugyanannyi idős kisunokája megértésben, békességben, szeretetben  nőhetne föl... ahogy ő is csupa szeretet. ne kelljen csalódnia...

febr. 25-