kiült a vénasszony a padra

de nem pletykál

csak elmélkedik

ugyanaz a nap süt-e rá

mint fiatalkorában, régen

nem úgy van most mint volt régen

nem az a nap süt az égen

nem az a nap, nem az a hold

nem az a szeretőm, ki volt

dúdolja magában

de szeretője nincs

se régi se új

a nap hűséges

hozzá is

melegiti

mint

mindenkit

pedig tél van

akár már

akár még