erről-arról-amarról még

erről-arról-amarról még

mit hagytak rám a századok?

2014. január 26. - gond/ol/a

Mit hagytak rám a századok?

 

hogy más vagy mint a többiek

de ezt titkolni kell

hogy nem vagy más

mégis „ők” döntik el

hogy az, s ettől

tényleg más leszel

s hogy néha leplezd

néha kérkedj vele

ha bántanak

s ha te is néha

hogy visszavágj

 

mit hagytak rám?

 

a szégyent, a leplezést

az idegenségérzetet

hogy nem lehetsz otthon

sehol, a hazádban se

hogy „ők” mondják meg

hol a hazád, hogy van-e

hol sose is jártál

hol senkit se ismersz

és nem ismernek

téged se -

 

ezt ismered hazádnak

honnan gyerekként elűztek

s űznének újra el

ők, kik tán kevésbé ismerik

kik kevesebbet tettek érte

mint te az „idegen” meg az őseid

igen, jobban ismered

irdodalmát , nyelvét tanitottad,

s még szereted is.reménytelen

 

mit hagytak rám?

 

szemeim szomorúságát

Bárány ősök megvádolt ártatlanságát

Mariskanagymama deportálásutáni

cigarettázását,korai halálát

Löwingernagyapa temploma lerombolását

Szegényekügyvédje Gutman-Gonda nagyapa

elszegényedését, önfeláldozását

zongoraművész Franciskamamama

világtáncos, szinházából elűzött,

fia utáni kivonulását

másik fia s annak lánya:

drágaunokája sohanemlátását

megvakulását,elgázolását

 

Értelmetlen halálba küldött apa

logika értelméről irt tanulmányát

Anyám öröközvegységét

kiváló dolgozóságát és szorongását

Apátlanságom mással

helyettesithetetlen párosmagányát

Kocsmában zsidózó haverok

által felcukkolt férj durvaságát

Félzsidó gyerekünk

duplán zsidó férjjel

túlkompenzálását

 

Jaj , unokámra mit hagyunk?

Egy hazug világot

mely épp letagadni készül

mit bajként-búként ránkhagyott

 

Jöhetne már az a Messiás

vagy akárhogyis hivják

akár másodszor az a

szegény zsidó fiú

a mi jóságos

Jeshuank

akire nem rakható minden bűn

amit elkövettek a földön

még az ő nevében is!

 

 

Reményünk az ártatlan újszülött lehet

vagy ki még meg se született

vagy inkább meg se fogant

és semmi köze ahhoz

mit ráhagytak a századok

de jaj génjeiben már ott lesz

mindaz mi edddig volt

 

jól mondta komor költőnk

az emberfaj sárkányfogvetemény:

és nincsen remény, nincsen remény

 

 

mit hagytak ránk?


Az istengyilkosság otromba vádját

pedig Jézus-Jeshuánk is ember volt

igen, Isten fia, de meg is mondta,

hogy mindenki Isten gyermeke

volna -

 

 

valóban, az lehetne

ha nem feszitenénk

egymást azóta is

különböző keresztekre....

A bejegyzés trackback címe:

https://mindentkimondani.blog.hu/api/trackback/id/tr328328634

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása