meggyújtottuk a harmadik gyertyát is, már csak az emlékjelnél, és csak hárman, dideregve...       később behúzódtam a cukiba, egy kávéra, kicsit melegedni - karácsonyodiszek alá, közé...       majd a Sparba vásárolni (karácsonyo pánik fenyegető éhhalál miatt?) visszafelé feltűnt,…

meggyújtottuk, méghozzá a szegedi Kendrusz Attila segédletével, s a zsinagógában is a második chanukai gyertyát...         a moaj curt is elénekeltük Kendrusz mesélt... és az emlékjelnél is világitunk...  

 október 22 utolsó nyitva-órában elmentem a Sparba bevásárolni, muszáj volt (ráadásul holnap zárva) visszafelé már hallatszott az ünnepre készülődés (odamenet a tuloldalán láttam is a kopjafáknál előrekészitett krizantémokat, nemzeti zászlókat, mikrofont stb) de most már látszottak is emberek,…

   bevásárlásból haza felé le szoktam ülni egy padra, megpihenni, többnyire ide, vagy a szembepadra...szembe az emlékjellel..      valahogy itt "otthonabb" vagyok...az emlékjelet a "magaménak " is érezve...meg a kavicsokat a hatágúcsillaggal...amikról senkinek fogalma se lehet, hogy az, mert…

  ritka élmény neológ istentisztelet az ortodox templomban (mivel hogy neológ már nincs, bár oda is (a helyére, az emlékjelhez) elmentünk utána a 2. hanukai gyertyát meggyújtani   a mindenre figyelő szegedi vallási vezető Kendrusz Attila lepett meg bennünket... szép énekével (még…

itt járt nálunk, Makón, egy kis csoport, pestiek, zsidók, és hallássérültek, és nagyon érdeklődök, kedvesek, közvetlenek, frissek. Pedig egész nap zuhogott az eső, de ez se tudta kedvüket szegni. pedig nem is túl fiatalok... már Szegedről jöttek át, megnézni a zsinagógát, a múzeumot, a makói…

   fehér kövek, fehér kövek csöndben és mozdulatlan itt hevertek az emlékjel  körül..   tudjátok-e jelentésteket?   s tudják-e kik elhaladnak mellettetek esetleg rátok taposva?!   én tudom!        

     ez a tenyérnyi föld  mintha az enyém lenne itt az emlékjelnél épp itt itthon vagyok szomorú hely ámbár én is az többnyire   azt hiszem ilyen (lett) a természetem   (Ó ternészet...) Beje

 szakrális hely az emlékjel   érzem vonz   belengi a múlt a templom negativja megelevenül   benne ülök nem e fa alatti padon   s innen már nem is  szabadulok   alattam Dávid csillaga s fölöttem az égi csillagok      

   úgy ülök itt mint a múlt őre   ne bántsátok köreit mondanám   de belelépnek a csillagba tapossák   nem baj... lehet igy valami  tán beléjük száll