tegnap (pénteken)kihasználtam az  ősz talán utolsó nyárias napját a strandon... úgyhogy este 7 körül mentem postára, Sparba (égőért, meg ÉSért - az Ex librisben lányom  verskötetéről is írnak) aztán hazafelé megdöbbentem, mennyire sötétek az utcák, s aztán meg világos szigeteken:az első furcsa…

ha süt a Nap , mint a mágnes úgy vonz a Maros, összeszedem jártányi (bickliznyi) erőm és kihajtok a partjára, hogy ott aztán a kemény faágy valamelyikén, néha keresztben többén is, próbáljam pihentetni fájó csontjaim, izületeim (jaj, a derekam megint), meg szabadon vehessek levegőt (mert már megint…