Ugyan egyszer megköszöntem Neked, de most el is mondom, hogy mit jelentett számomra a fotó, amit Te csináltál kb.36 éve. Szegeden feküdtem a klinikán, akkor még nem tudták, hogy mi a baj, de szánalmas állapotban voltam. Ditti a lányunk, akkor hosszasabban Anyunál volt. Nyár eleje lehetett, amikor talán Editék levitték a Maros partra, egy kék szivecskés bugyi és atléta volt rajta. Egy csónakot próbált a vízbe tolni, cca. 2 éves volt, és Te lefotóztad. Az a kép hihetetlenül sokat segített nekem!!! Sajnos nincs meg, pedig a legédesebb kép volt. Gimiben fotómontázst kellett készíteniük önmagukról, és persze a számára is legkedvesebb képek kerültek rá, és a suliban maradt. Nnno, ezt egyszer így részletesen is el akartam mondani Neked. Te emlékszel erre?

Szép napot Neked, és ölellek Ági (2011 nov 2)