két volt tanitvány beszélget a ltári  alkalmi büfében

tanárokról

egyik oda is szól hozzám, 

mert hogy ő még emlékszik, nem felejtett el

igazán szégyellem, hogy én kicsit igen

a másik viszont engem felejtett el (?)

na mindegy 

kedélyesen eltársalgunk a régi időkről

főleg a szinpados emlékek jönnek elő

ezek abszolut közösek, mindketten jól emlékeznek...

(arra is amikor  cenzurázási okok miatt nem merték előadatni velünk a tévében az átmeneti himnuszt (nyerges)

pedig milyen jó is volt, ötletes, szarkasztikus, szókimondó- most idéz is belőle citátumot I, akiről pedig megfeledkeztem

sőt még orosz órai emlékként a csjornij kément is elkezdi mondani (rozsdesztvenszkij , jut eszembe...az emlékjel fehér kövei előtt hiába törtem ezen a fejenet!

hát... köszönöm!