ahogy kiléptem a szegedi pályaudvar peronjára, egyszerre vagy 7-8 galamb száll felém és le, a lábaim elé, sűrű suhogással... a derült égből? amúgy is valószerűtlen volt az ég kékje, ez a karácsonyelőtti hirtelen tavasz kemény tél után... valószerűtlen jelenségek
tegnap még mínusz 10 körül? ma meg plusz 10?! ugyan ki érti ezt? talán a madarak... a galambok gondtalanul szemezgettek a napsütésben
tőlük pár lépésre egy feketerigó, a sinek között, magányosan
a vonat, az IC már beállt az 5. vágányra, remélhetően nem fog késni (bár az érkező vonatok még 10-20 perceket igen, épp most mondják be... de hát ) akadályozó hónak errefelé már nyoma sincs, mintha tél után egyszerre csak máris beköszöntött volna a tavasz
a galambok is friss ideröptükkel mintha valami fura égi üzenetet (üdvözletet?) hoztak volna...
a vonatom már bent áll, felszállok hát
galambjaim is fel-...., de nekik nincs szükségük vonatra az utazáshoz
aliz2. :: 2009. dec. 24. 8:42 :: 2 komment
Kategóriák: fotó, ünnep :: Címkék: elmelkedes, epizod, fotók, idojaras, utazas
