a 23. Páger- dij átadás teljesen rendhagyó volt

(egyébként - itt jegyzem meg- h. I. eddig még mindegyiken ott tudtam lenni, és lelkesen tapsolni

igazán érdemdús gárda gyűlt össze itt Makón Páger-szintársualatként, a gyűrűjével

változó szinvonaúak és jellegűek az átadások, mindig kis változtatással, de most sokkal:

elmaradt a szokványos és mostanra kissé ellaposodó beszélgetés...helyette egy igazi szinházi (eredetileg a Rózsavölgyi szalonban) bemutatott) előadást láthattunk

s a dijazott Lukács mellett Jordánt, Molnár Piroskát, Trokán Nórát is. Gratisként :) (ja, az egész gratis volt)

Örültünk nekik

a Két pápa került, szinre, mi nagy élményem volt már filmen (kétszer is)

most direkt nem néztem meg előre melyik pápát alakitja Lukács, és bevallom, csak menet közben jöttem rá, hogy ki ő

de remekül játszott, emberien, humorral.... (tulajdonképpen csakis ő lehetett , aki -elnézést a blaszfémikus hasonlatért- úgy kerül a pápaságba , mint Pilatus a credoba)

kis szusszanás után jött a dijátadás

Lukács annyira friss a  hosszas szinpadon levés ellenére

szinte felugrott a szinpadra neve hallatán , pedig akkor még nem is kellett volna

s csak téblábolt a műsorközlő G. Nikolett mellett ,aki most szokatlanul nagyapjáról is kezdett beszélni, ki mint tudjuk jóbarátja volt P-nak, Lukács csak ácsorgott, később odaállt mellé a polgármester asszony, aki ragyogó, s elfogult beszédet vágott igazi Lukács- és Isten rajongóként (mert hogy már Isten arcát kereste Lukácséban...Ó, hát a szerep nem az ember))

aztán jöttek gratulálni a többiek a kuratóriumból.  vidámak voltak, mókásak, 

de hiányzott a régi berendezés, legalább székek... sajnáltam őket. De ők birták. (Engem megviselt , hogy megállás nélkül köhögött a mellettem ülő, kitől próbáltam félre fordulni, az előkotort maszkommal is felvértezve)

következő állomás az aulában volt, sajttállal, pezsgővel,

 én találtam egy széket, mire persze leültem, s kiderült hogy körbe vagyok véve L ragongókkal akik autogramra, közös fotózásra várnak

én nem, de valahogy mégis odakeveredtem egy ismerősömmel (akinek beteg 80 éves anyjának kedvenc szinésze L mondtam én 81) L viszont csak 77.Hát akkora állóképessége van, hogy letagadhatná.....S kedves ember is...Ember

és ime arról az egy közös pillanatról készült is egy (közös(fotó, észrevétlen.  Tessék:

(örök pillanat igy már)