jól sejtettem... muszáj a szépséges Liliről  külön irnom, mert mint kiderült kiváló zongoraművész volt!!!!

, hogy ilyen gyönyörű arc mögött kell valaminek lenne...

s lám a genitől jött újabb értesités, Kraus Lilink fent van más képpel is:

amiből nyilvánvaló, hogy pianist azaz zongorista

s ezóta tobzódok képekben, lemezboritókban, zenei felvételekben, interjúkban, újságcikkekben, mesterkurzusokban sőt van egy film is róla!

a wiki azért segit az élettények csoportositásában 

és kérem olvasóit hallgassanak minél több Lili Kraust a Youtubopn, finom játéka (jelenség mivo ) megérdemli

nos, akkor próbálok rendet vágni az inforengetegben a wiki segitségével

bár előbb táncolni szeretett volna, 6 éves korára már megtanult zongorázni (elvetélt ambiciójú énekesnő anyja is ambicionálta)

Már 15 éves korában felvették a budapesti Zeneakadémiára, ahol Bartók és KODÁLY  tanitványa, WEiner Leoé is zeneszerzésből

1922 - től a bécsi zeneakadémián tanul, hamar végzett, s professzora lett, de 1930-ban abbahagyta a tanitást

Bécsben megismerkedett dr Otto Mandl (1889-1956)gazdag  bányamérnökkel és filozófussal , bár ő is zsidó, áttérnek a katolikus hitre. 1930 okt 31-én kötöttek házasságot, és a férfi felesége támogatására forditotta minden idejét szinte- Berlibe költöztek, Schnabel (1882- )mesterkurzusán részhol t vesz ,

 és itt születnek gyerekeik.

1932-38-ig Olaszországban élnek. Schnabel is itt alapit zeneiskolát

A 30-as években turnézik, Goldbereg partnereként.

Beethoven és Mozart szonátáit veszik fel 1935-ben, 1937-ben, valamint a repertoárjában van: Chopin, Haydn, Schubert és Bartók

A nemzetiszocializmus elől Kraus és Goldberg Londonba menekült, és brit állampolgárok lettek, de csak egy évig maradtak ott, mielőtt továbbmentek volna Amszterdamba. Innen Kraus 1940-ben világ körüli turnéra indult, amely 1941-ben kezdődött amerikai debütálásával, San Franciscóban.

JAPÁN FOGSÁGBAN 1943-45

1943 júniusában Goldberghez hasonlóan őt és családját is börtönbe zárták Jakartában, miután a japánok ellenséges hollandnak tekintették. Mindkettőjüket elkülönítették családjuktól, és különböző börtönközpontokba küldték, így több mint egy évig nem tudtak egymásról. Kraus 12 másik nővel osztozott egy cellán, és kemény fizikai munkára ítélték, például latrina tisztításra, amely a kezén súlyos sérüléseket okozott. A napi ételadag két csésze rizsből és keserű gyógyteából állt. Egy japán karnagy közreműködésének köszönhetően, aki 1936-ban Tokióban hallotta őt, egy év után egy másik táborba helyezték át, és újra találkozhatott családjával. Megengedték neki, hogy ismét zongorázzon. További két év után 1945 augusztusában szabadon engedték őket. Nagyon lefogyott, testét pedig nyílt sebek és fertőzések borították. Személyes holmiját elveszítette. Később a börtönéveknek tulajdonította, hogy sok zongoraművet fejből megtanult. A kemény munka megerősítette a kezét, de az ujjai elvesztették az érzékenységüket, ezért türelmet igényelt, amíg újra tudott zongorázni.

1946
életerőt sugároz

1947

Ausztráliában új erőt gyűjtött. Másfél év alatt több mint 120 koncertet adott Ausztráliában és Új-Zélandon.

újzélandi mesterosztályával

 A rászoruló országok megsegítésében nyújtott szolgálatai elismeréseként Új-Zéland díszpolgárságát adott számára, illetve útlevelet, amellyel utazhatott.[11]

Dr Mandl Ottóval, férjével

1948-ban újra kezdte

Visszatért Európába.

és a háború után elkészítette első lemezét. 1949-ben sikerrel lépett fel New Yorkban. Ugyanebben az évben családjával Dél-Afrikába költözött, ahol 1949 és 1950 között a Fokvárosi Egyetemen tanított.

 A család ezután Párizsban és Bécsben élt, míg végül Nizzában telepedett le, ahol Kraus férje 1956-ban meghalt.

. Franciaországban sikerült felhívnia magára a közönség figyelmét. 

A Les Discophiles français[12] lemezkiadó társaság érdeklődött az együttműködés iránt, és már az ötvenes évek elején megtervezte Krausszal a Mozart és a Haydn zongora- és kamarazenei művek teljes felvételét. Willi Boskovsky hegedűművésszel[13] Mozart hegedűszonátáit vette fel, a zongoratriókat pedig az 1950-es évek közepén vette Willi Boskowsky és Nikolaus Hübner közreműködésével. Rövid idő alatt a Mozart-projekt zátonyra futott.

Fellépéseinek fénypontja az volt, amikor 1951. február 12-én Mohammad Reza Pahlavi iráni sah esküvőjén játszhatott a teheráni Golesztán palotában. Ő volt az első művésznő, aki fellépett a Canterburyi katedrális templomi koncertjén. Koncerteket adott az új brazil fővárosban, Brazíliavárosban, és a Salzburgi Kamarazenekarral fellépett a marokkói Mozart Fesztiválon történelmi palotákban és udvarokban.

Hosszú ideig zsűritagja volt a texasi Van Cliburn Nemzetközi Zongoraversenynek.[14]

1964 május Budapesten

1965 nyarán néhány hetet Albert Schweitzernél töltött Lambarénéban, és Beethoven-játékával örvendeztette meg az idős teológust betegágyán.

1968-ban a Fort Worth-i Texas Christian University kinevezte saját művészévé; 1983-ig folyamatosan tanított ott.

Élete utolsó húsz évében lányával, Ruth-tal és vejével, Fergus Pope-pal Asheville-ben, Észak-Karolinában élt, ahol 1986-ban hunyt el.