hideg van. tél. igazi. minuszos. elővettem a beépitett szekrény legfelső polcáról, hokkeddlire állva, a vastag gyapjú pullóverem, amit egy nyáron Szigligeten vettem, hirtelen időváltozásra, ami a Balaton partján elég drámai tud lenni, mégse gondol rá az ember előre, ha kánikulában utazik. de túlszámítottam magam most, a kis bundám már alig megy rá, olyan vastag és bő, maga is úgy néz ki, mintha kabát lenne. (ugyanakkor vettem a lányomnak is egy hasonló gyapjút, csak kisebbet, de ő pláne nem hordja, sose, fel se vitte magával  Pestre, itt hányódik valahol az is a felső polcon. Már kiskorában úgy definiálta a pulóvert, hogy az az a ruhadarab, amit akkor ad a gyerekre egy anya, amikor ö (mármint az anya) fázik... igy aztán most csak a telefonba kérdezem olykor, hogy elég melegen öltözik-e ebben a hidegben, azt nem is várhatom , hogy el is mondja, részletesen, mikbe, (mikor én emlitettem, hogy a gyapjúpulóverembe, ő csak szörnyűlködött rajta, ) de azzal próbál megnyugtatni, hogy mivel én neveltem föl, gondolhatom, hogy mennyire bebugyolálja magát....)

a lakásban meleg van, szerencsére, ott nem is kellene annyira felöltözni, ki meg csak akkor menni, ha legalább süt a nap... pláne, hogy a bicikliről nem tudok lemondani...ma különben rejtélyes dolog történt vele, mig ebédeltem az étteremben, eltűnt a biciklimről a biciklizár (még mindig jobb mintha forditva történt volna ) de elég rejtélyes, hogy egy lezárt zár hogy kerülhet le egy bicikliről kulcs nélkül), vettem egy újat, meg vettem egy kesztyűt, mert elvesztem örökké a félpárakat, már van belölük 3... a progressziv szemüvegem is elvesztettem, tegnap, mert a Sparba annyira besötétedett, hogy alig láttam benne, levettem hát, azóta nem találom... (pedig visszamentem , hogy megkeressem)...közben a lábam is begörcsölt a bélelt csizmámban,  úgy, hogy ki is kellett cipzározni, hosszú időbe telt, mig elmúlt a görcs.. ez is biztos a hidegtől, mint ahogy minden egyes reggel megint fejgörcsre is ébredek. tulajdonképpen téli álmot kéne aludni... tavaszig.

de ne szóljak semmit, van fedél a fejem felett, és fűtött lakásom, nem is kell fu‎varost keriteni a brikettszállitáshoz, se behorda(t)ni, fát vágni a begyújtáshoz, vagy olajat hozni kannákban, mint régen...) persze nagyon zavarnak a hirek, arról, hogy kihülnek, megfagynak emberek... embertelen idők ezek. s nem csak a téli hideg miatt... (az mindig is volt, hajléktalanok, megfagyások meg nem...) ezért aztán olykor borzongok a meleg szobában is.