szegény kis öregasszony
áll az út közepén
nem tudja merre menjen
menjen-e egyáltalán
valamerre
megéri-e
talán el se kellett volna
indulnia
útban is van
mindenki nekimegy
e nagy rohanásban
de ő csak áll
mereven
mint egy kőszáli sas
az időszirten
de senkire
semmire várva
mintha csak állna
az idők felett
múlt és jövő
átszáguldott rajta
mióta ott áll
már régóta
ebben a gigantikus
metszéspontban
örökmostban
