erről-arról-amarról még

erről-arról-amarról még

ami nem ránk tartozik

2023. december 08. - gond/ol/a

 

 Kamaszkorom óta delejesen iszonyodom ettől a verstől. Akkoriban az írók magánélete volt az én pletykamagazinom, mindennek utánamentem, az összes kortárs visszaemlékezést bulváréhséggel faltam. Így aztán, amikor Szabó Lőrinchez, és a Semmiért egészenhez értem, őrjöngve dühöngtem.

Szabó átengedte a menyasszonyát, Török Sophie-t Babitsnak, majd elvette Mikes Klárát, az Est-lapok irodalmi szerkesztőjének lányát, majd mások mellett viszonyt kezdett annak legjobb barátnőjével, a szintén házas Vékesné Korzáti Erzsébettel is, akivel huszonöt évig tartott a kapcsolat, ami alatt Klára, a feleség háromszor kísérelt meg öngyilkosságot elkövetni, a szerető, Erzsébet pedig egy befejezett öngyilkosság áldozata lett.
Szabó belebetegedett abba, hogy a nő végül, egy hosszú idegösszeroppanás után 1950-ben kiszállt a boldogtalan négyszögből, erről szól a Huszonhatodik év szonettciklusa.
“Bárcsak egyesíteni lehetne valahogy kettőtöket az életemben, akkor volnék igazán boldog!” - írta Korzátinak még a nő életében. A feleség, Mikes Klára, Korzáti halála után tizenegy évig élt a költővel. Vékes és Szabó '57-ben, Mikes '78-ban halt meg. A levelezéseik ma nyilvánosak.
A „halhatatlan kedves”, Korzáti Erzsébet sorsának az egyik legszomorúbb valósága az, hogy a leginkább Szabó múzsájaként és szeretőjeként emlékszik rá az utókor. Pedig Vékes Ödönné Korzáti Erzsébet pszichológusként Budán egy gyermekotthont tartott fenn fogyatékos gyermekek számára, ahol a nyilas korszak alatt zsidó gyerekeket bújtatott, amiért a Yad Vashem 1993-ban a Világ Igaza címmel ismerte el.

Mikes Klára ugyan megtarthatta a férjét, de nem erre szerződőtt:
„Még mielőtt Lőrinchez mentem volna, tudtam róla, hogy számos női kapcsolata van, de mindig azt hittem, hogy ha majd elvesz engem, úgy szeret, hogy ezt majd nem csinálja. Ilyen hülyeséget hinni!”

Egy amúgy kritikus, női alkotó által létrehozott, női szempontú színházi előadás kapcsán, a nem túl távoli időkben is felmerült olyan gondolat, hogy "Szabó nyilvánvalóan használta a nőket, és efelett lehet ítélkezni, de kérdés, hogy milyen céllal, milyen eredménnyel tette, hiszen jelentős életművet mutathat fel."
Ez a megközelítés ma is él, sőt, a vita egyre hevesebb, és a #metoo után él csak igazán. Mit kezdjünk az abuzív művésszel, és mit a valószínűleg megtörtént (lelki vagy fizikai) abúzus ábrázolásával? És mi legyen az évtizedekig romantizált, a magyar szerelmi költészet legjei közt emlegetett művekkel?
Vajon az iskolákban mi hangzik el a Semmiért egészen olvasásakor? Miféle értéket közvetít ez az esztétikailag szinte hibátlan, de etikailag elfogadhatatlan mű, főleg annak a tükrében, hogy a múzsája aztán megölte magát emiatt a kapcsolat miatt? És vajon a kellő kritikai gondolkodással vannak-e megtámogatva azok az értékek a gimnáziumok negyedik osztályának irodalom óráin, már ha szóba kerül ez az igen tanulságos vers?
Szerintem persze bűn lenne kihagyni, hihetetlen jó beszélgetésindító, rendkívül szemléletes, és nem nehéz megfogni, erős érzelmeket kelt - talán túl erőseket is. Ezért fontos, hogy ezek az érzések ne maradjanak reflektálatlanul. És kerüljön elő a vers mondjuk akkor, amikor a Twilightról vagy a Szürke ötven árnyalatáról van szó. Mert ezeket a dolgokat nem elhallgatni kell, hanem kontextusba helyezni. Ebben segíthet például Reményik Sándor válaszverse*, a Nem urad és királyod, amit 1935-ben írt válaszul a '31-es versre, Schilling Olginak ajánlva. Görgessetek érte, érdemes!
.
.
A verseket ki kell keresni!
Ja , és a véleményem a kérésre
Gonda Julia
valaki kiváncsi volt a véleményemre: "megtisztelő a "kiváncsiság"...csak futólag: nagyon "erős" a Szabó Lórinc vers, bár számomra is különös módon Remenyiket szeretem (nagyon sok a rokon gondolata velem és a szabólőrinci önző férfiálláspont nagyon távol áll tőlem, mégis azt kell mondanom, össze se mérhető a két vers (persze, és sajnos Szabó Lőrinc javára) (nem is ismertem eddig) .Úgy látszik nem lehet az etikát és az esztétikát keverni (egyébként engem a magánélet , ami a versek mogött van nem érdekel... lehet hogy hiba.... de pl az itt is emlitett Szabó Lőrinc levelezését félig se olvasva letettem, megfogadva, hogy soha magánlevelezést nem olvasok, mert nem tartozik rám. A versek igen....)
Gonda Julia
ja és még valami, fontos: Szabó Lórinc tisztában van a "zsarnokságával", azzal, hogy midez "rettenetes" stb... nagyon mélyról, fájdalmasan jöhettek ezek a sorok (és semmi köze a me toohoz) a 26. év ciklus meginditó vezekléséről nem is beszélve
(szerintem a diszkriminativ irűs is egy metoo túlkupás
szerencsére mintha alábbhagyott volna)

A bejegyzés trackback címe:

https://mindentkimondani.blog.hu/api/trackback/id/tr7218276553

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása