kezemügyébe kerfült  egy takaros par avion boriték, anyunak cimezve, általam, a dátuma 1964 julis 31

több mint hat oldal sürü gyöngybetűkkel teleirva...élmény beszámoló

és egy kis cikkely

Zürichből Nizzai utunk előtt...a honvágyról...hm---

aki nem hiszi járjon utána (60évet):

"...épp most néztük laci bácsival a falitérképet, képzeld megtaláltuk rajta még Makót is. . S tudod Anyu, nincs honvágyam, -de mégis-, azt a kis szürke foltot:( Magyarország a trképen), ahogy láttam, néztem, olyan furcsa volt, és jó tudni, hogy van, s oda vissza megyek. Letakartam a kezemmel, és azt modtam,."Azért szeretem ezt a kis vacakot." És Laci bácsi azt felelte."Az nagyon jó, hogy így van." Tényleg jó!