Ismerjük meg Bálint Zsófia, aki Nők és lányok dala – Nőiség és írás kapcsolata Turi Tímea Anna visszafordul című kötetében című tanulmányával van jelen a Szövegek között 25. kötetében:

"Bálint Zsófia vagyok, magyar-dráma- és színházismeret osztatlan tanár szakos hallgató a Szegedi Tudomány Egyetemen. Dolgozatom Turi Tímea Anna visszafordul című kötetét elemzi a női írás, és a szereplíra szempontjából. A kötet reflektál a nőszerzők helyzetére, illetve nők szerepére a hagyományosan férfiak által uralt irodalomhagyományban. Turi a kötetben a különböző irodalmi korszakokban megjelenő nő képekkel kezd párbeszédbe, újragondolja, alkotja vagy megkérdőjelezi őket. A versekben elsősorban a 19. századi regények ismert szereplői jelennek meg, mint Anna Karenina (Anna visszafordul a peronról) és Bovaryné (A tenyészvásár), de felbukkannak a görög mitológia (Philemon a Philemon emlékezik és Tisbe a Tisbe átkukucskál a falon című versben), illetve bibliai alakok (Delila – Sórek völgyében) is. Turi Tímea munkásságával kezdetben egy egyetemi beadandó erejéig foglalkoztam, majd ahogy egyre jobban elmerültem a témában, és bővült a dolgozat, jelentkeztem a 35. OTDK-ra. Bár azóta a kutatási témám és érdeklődésem a bábszínház irányába fordult, a dolgozat és a téma továbbra is fontos számomra, amivel a későbbiekben is foglalkozni szeretnék."

Részlet a tanulmányból:

"Turi verseiben megjelennek olyan, a nők természeti kötődésük miatt tisztátalannak bélyegzett, így tabuvá váló témák, mint a szülés, illetve azok a társadalom által nőhöz kapcsolt feladatok, mint a feleség vagy anya szerepe (és az ezekből való kitörés lehetőségei). Alapvetően nőiként definiálható az a beszédmód, amely megjelenik a kötetben. Olyan kérdéseket dolgoz fel, mint a gyermekvállalás, a házasság nehézségei, miközben igyekszik hangot és lehetőséget adni azoknak a perifériára szorult nőknek, akik erre ritkán vagy egyáltalán nem kapnak lehetőséget. Ilyenek a háztartásbeli asszonyok (A hűség élő szobra), főállású anyák (Lányanyák), emellett röviden kitér olyan kortárs problémákra is, mint az erőszak (Guernica) vagy családon belüli erőszak (Dal a családon belüli erőszakról).

A kötet fontos eleme, hogy irodalmi témaként emancipálja a női lét mindennapjait, gondolkodásukat, életüket, vágyaikat, nehézségeiket, miközben maga is sorsközösséget vállal velük. Ezt fogalmazza meg a Nők testvérisége költeményben: „Néha én vagyok erősebb, néha ő”, amit a többes szám első személyű ragozás is erősít például az „elválunk”, „tudjuk” kifejezésekben. Vajon „létezik-e, megteremtődött-e, amit a feminizmus sisterhoodnak nevez, van-e valamilyen szolidaritás a különböző női szerepeket játszó nők között?” – kérdezi Turi a Pesti Műsornak adott interjúban. A hasonló problémák (boldogtalan házasságok), közös szenvedések (válás) összekovácsoló ereje jelenik meg itt. A közös női sors a kötet egyik fontosabb kérdése, a szerző pedig igyekszik minél szélesebb körben reagálni azokra a nehézségekre, amelyekkel a nőknek nap mint nap meg kell küzdeniük."